Hogyan segítsünk gyermekünknek a nyelvi készségek fejlesztésében?

Suzanne Dixon

Szeretnénk segíteni kisbabánk beszédkészségének fejlesztésében? Íme pár jótanács:

• Beszéljünk a babához! Egy baba nyelvi környezete minél gazdagabb, annál hamarabb fog megtanulni beszélni. Kommentáljunk mindent amit együtt csinálunk és őt is biztassuk ugyanerre! • Ne selypítsünk! A legjobb módszere a hibátlan beszédkészség kialakításának, ha a helyes beszéd révén mi magunk rendszeresen mutatunk neki példát. • Tegyünk fel gyakran kérdéseket! Mivel szeretne majd nekünk válaszolni, ezért ezzel hozzásegítjük a beszéd révén történő önkifejezéshez. Mindemellett megtanulja, hogyan működik egy párbeszéd. Ennek következményeképp alakul ki a „hol” és „miért” kérdések megjelenése szókincsében. (a „hogyan” és a „mikor” csak később jönnek.) • Nevezzük nevükön a dolgokat, majd ismételtessük el vele a szavakat! • A tettek hangosabban beszélnek! Fektessünk hangsúlyt a cselekvő igékre – ezek megtanulását ugyanis nehezebb elsajátítani, mint a főnevekét, vagy nevekét. • Ügyeljünk a hanglejtésre! Hangunk segítségével mutassunk rá bizonyos szavakra és hívjuk fel jelentésére a baba figyelmét. A hangszínből, a lassabb beszédtempónkból és a szünetekből fogja tudni, hogy ezt az ő kedvéért tesszük, fülei pedig radarozni fognak. • Artikuláljunk és használjunk testbeszédet! Színészkedjünk amennyit csak lehet, mert ez is hozzásegíti a picit a szavak megtanulásához. • Legyünk határozottak! Ragaszkodjunk ahhoz, hogy nevén nevezze azt a tárgyat, amelyet szeretne megkapni. Amikor már azt látjuk, hogy képes tisztábban kifejezni magát, ejtsünk szándékosan hibákat. Például, nyújtsunk át neki vizet egy piros bögrében, amikor tudjuk, hogy a kéket szeretné megkapni. Adjuk meg számára a lehetőséget, hogy „kijavítson” bennünket. • Reagáljunk arra, amit mond, ne pedig a jelentés részleteire! Ismételjük el kifejezéseit a megfelelő kiejtéssel és hangsúllyal, de ne akarjuk, hogy kijavítsa magát. Magától megteszi majd, ha a megfelelő példát hallja tőlünk. • Olvassunk fel neki! A meseolvasás nagyban segít a nyelvi készségek fejlesztésében. Ne lepődjünk meg, ha ő maga is „olvas” majd nekünk, ahogy már ismerősebb lesz számára a mese. • Kérjük meg, hogy kommentálja mindennapjainak eseményeit! Segítsünk be neki ott, ahol nehézségei adódnak. A gondolatok összekapcsolása most egy komoly kihívás a számára. A múlt- és jövőbeli események megfogalmazása lesz a következő lépés.

Szőjük bele a nyelvtani sajátosságokat a mindennapi közlendőnkbe. Például, ahelyett, hogy azt kérdeznénk csemeténktől, hogy „Megyünk aludni?” (amire egyébként egyik tipegő sem válaszolna igennel), próbálkozzunk valami ilyesmivel: „Ideje lefeküdni! A piros, vagy a kék pizsamát veszed fel?”