Mászás: a hason töltött idő fontossága

Mirinda Daniloff

Amikor kisbabánk felemeli a fejét, hogy körülnézzen miközben hason fekszik, azzal segíti a nyaki izmok fejlődését, és erősítését. Elképzelhető, hogy fel is tolja magát a kezével- az izmok fejlesztése fogja hozzásegíteni csemeténket a gördüléshez, felüléshez és a mászáshoz is.

Mivel egyre több izomra van szüksége, hogy körülnézhessen és minden olyan dolgot csináljon, amit a többi baba is, a hason fekvés segít egy olyan test kifejlesztésében, amely kellően erős ahhoz, hogy megkezdődjön a mászás.

Hogyan lássunk hozzá?

A hasra fektetést nagyjából egy hónapos korban érdemes elkezdeni. Előbb is lehet, ha a köldökzsinór csonkja már leesett, és kényelmes ez a testhelyzet a picinek.

Tegyük egy sima felületre, ahol nincsenek tárgyak (játékok, takarók, párnák) a közelében! Három- öt perces nyújtózás kezdetnek jó- és növelhetjük az időt, attól függően, hogyan reagál a pici.

Tegyük szórakoztatóvá!

Íme néhány ötlet, hogy hogyan tegyük a hason fekvést egy olyan időtöltéssé, amit már alig vár a kisbabánk:

• Tegyük a kedvenc játékát a gyerek elé, úgy, hogy pont ne tudja elérni. • Vegyük körbe őt a kedvenc játékaival, így el fog kezdeni értük nyúlni. • Próbáljuk meg hasra fektetni a picit, miközben mi a földön fekszünk (a kicsi meg fogja próbálni felemelni a fejét, hogy lásson minket).

Ha csemeténk nyűgős vagy álmos lesz a hason fekvés alatt, talán eljött az ideje egy délutáni alvásnak, hiszen a hason töltött idő az éber és izgatott babáról szól. (Ügyeljünk rá, hogy a hátára fektessük alvás közben!)

A hason fekvés kulcsfontosságú kisbabánk motoros fejlődéséhez, emellett nagyszerű módja a kötődésnek és a szórakozásnak is.